Eg�szs�g/ Betegs�g

A shar-pei fontosabb betegs�gei

A kuty�kban �ltal�ban el�fordul� betegs�gek k�z�l a shar-pei fajta egyedeiben a k�vetkez�, fajt�ra jellemz� betegs�gekre kell figyelemmel lenni:

1, B�rbetegs�gekkel a fajta jelleg�b�l ad�d�an m�r k�ly�kkorban tal�lkozhatunk. A leggyakrabban a nem megfelel� tart�si k�r�lm�nyek, ritk�n immunrendszeri defektus k�vetkezt�ben alakulhatnak ki, els�sorban a r�ncok alj�n megfigyelhet� gennyes b�rgyullad�s, sz�rt�sz�gyullad�s (juvenilis pyoderma) form�j�ban.

Feln�tt �llatokban, els�sorban a r�ncok alj�n alakulhatnak ki gomb�s b�rfert�z�sek, melyek alapja ezen b�rter�letek bef�lled�se �s ennek k�vetkezt�ben az itt kialakul� lok�lis immunszupresszi�.

Speci�lis b�rbetegs�g a csak shar-peiben le�rt un: idiopaticus mucinosus dermatopathia, mely a test b�rmely ter�let�n apr�, gombost�fejnyi-bors�nyi h�lyagok keletkez�s�vel j�r�, val�sz�n�leg famili�risan �r�kl�d� k�rk�p. Ezen h�lyagok mucin�zus v�lad�kot tartalmaznak. Az �llatok nem vakar�dznak, ezen b�rter�letek gyullad�sos t�neteket nem mutatnak, a h�lyagok felfakad�s�t k�vet�en azonban elfert�z�dhetnek (vereked�s, tart�si k�r�lm�nyek). A betegs�g kezel�se szteroid gyullad�scs�kkent�k adagol�s�val, esetleg az �rintett ter�let m�t�ti elt�vol�t�s�val t�rt�nik.

2, A szembetegs�gek k�z�l leggyakoribb az als�- �s fels� szemh�jakra is jellemz� szemh�j�ll�si rendelleness�g (entropium), mely oka a fajta egyedeinek r�ncolts�ga.

M�r 2-3 hetes korban a szemek kiny�l�sa ut�n tal�lkozhatunk ezzel a k�rk�ppel �s m�r ekkor korrig�lni kell. A k�sleked�s ak�r a szem �s a l�t�s elveszt�s�hez is vezethet.

Az entropium korrekci�ja ?-1 �ves korig a szemh�jak felvarr�s�val t�rt�nik, a v�gleges korrekci�t a teljes nagys�g el�r�se, 1 �ves kor ut�n aj�nlatos elv�gezni, mivel a testar�nyok ilyenkor m�r nem v�ltoznak.

Entropium eset�n elengedhetetlen a szaruh�rtya vizsg�lata. M�r 1-2 napig tart� irrit�ci� a szaruh�rtya kifek�lyesed�s�hez vezethet, mely kezel�s n�lk�l ak�r a szem perfor�ci�j�t eredm�nyezheti.

Az entropiummal szemben sokkal ritk�bban tal�lkozunk a szemlencse �r�kletes lux�ci�j�val.

Ez a betegs�g autosz�m�lis recessz�v m�don (egy g�nhez k�t�tten) �r�kl�dik, �gy csak szem�szeti vizsg�lattal fedezhet�k fel a homozig�ta betegek. Egy ilyen kutya mindk�t sz�l�je hordozza a betegs�get okoz� g�nt, esetleg egyik vagy mindk�t sz�l� beteg is lehet.

3, A f�l megbeteged�sei k�z�l leggyakoribb a teny�szt�s sor�n kialakult k�ls� hall�j�rat sz�k�let, mely csak egyedileg tal�lhat� meg. A hall�j�rat sz�k�let k�vetkezt�ben a porcos hall�j�rat nem szell�zik, benne v�lad�k halmoz�dik fel, amiben gomb�k ( leggyakrabban Malassezia species) �s bakt�riumok szaporodnak el, melyek enyh�bb vagy s�lyosabb gyullad�sos folyamatot okoznak �s tartanak fenn. Kezel�s n�lk�l, de gyakran a kezel�s ellen�re a k�z�pf�l gyullad�sa t�rsul a k�rk�phez, mely ? figyelembe v�ve az alap okot - csak m�t�ti �ton kezelhet�.

4, Vese amiloid�zis, Shar-pei l�z, iz�letgyullad�s, tulajdonk�ppen ugyanazon betegs�g k�l�nf�le megjelen�si form�ir�l van sz�. A meglehet�sen komplik�lt betegs�g l�nyege az immunrendszer �r�kl�tt hib�ja, mely �sszef�gg a szervezetben kering� bizonyos h�rviv� anyagok ( pl.:interleukin-6 ) abnorm�lisan magas szintj�vel. Ez visszat�r� gyullad�sos reakci�khoz �s/vagy visszat�r� l�zhoz. vezet. A gyullad�sos folyamat �rintheti az iz�leteket �s/vagy azok k�rnyezet�t, illetve ritk�n az �llatok orr�nak b�r�t. Az ilyen �llatok s�nt�tanak, iz�leteik k�z�l egyik-m�sik duzzadt, f�jdalmas. A l�zas �llapot �ltal�ban 1-2 napig tart �s kezel�s n�lk�l elm�lik. Ezek k�z�l az �llatok k�z�l n�h�nyan k�s�bb veseelv�ltoz�s miatt elpusztulhatnak. A veseelv�ltoz�sok z�m�t egy speci�lis feh�rje, az u.n. amiloid lerak�d�sa okozza, de el�fordulhat, hogy kering� immunkomplexek lerak�d�sa okozza a ves�k megbeteged�s�t. Mindkett� a szervezetben zajl� k�ros m�rt�k� gyullad�sos folyamatokkal van �sszef�gg�sben. Fontos megjegyezni m�g, hogy m�s szervek, (f�leg a m�j ) is megbetegedhetnek az amiloid lerak�d�s�nak k�vetkezt�ben. Feltehet�en szint�n az immunrendszer t�lzott m�k�d�se az oka bizonyos daganat t�pusok nagysz�m� el�fordul�s�nak is.( A k�rd�st bonyol�tja, hogy az immunrendszer k�ros szab�lyoz�sa miatt el�fordulhatnak immunhi�nyos �llatok is a shar.pei kuty�k k�z�tt- l�sd kor�bban.) Teny�szt�si szempontb�l l�nyeges, hogy recessz�ven �r�kl�d� betegs�gr�l van sz�, teh�t csak a homozig�ta egyedekben alakul ki a betegs�g! A heterozig�t�k lehetnek a.: teljesen t�netmentesek, b.: id�nk�nt l�zasak �s iz�letgyullad�s is jelentkezhet n�luk, c.: tromboemb�li�s (abnorm�lis v�ralvad�si folyamatok miatt szervezet�kben spont�n v�rr�g�k keletkezhetnek �s akadhatnak el) betegs�gek miatt megbetegedhetnek �s elpusztulhatnak, d.: bizonyos daganatos betegs�gekben fiatalon megbetegedhetnek, e.: norm�l �lettartamot �lhetnek meg. A homozig�ta, vese amiloid�zisban megbetegedett kuty�k �ltal�ban a vesebetegs�get megel�z�en visszat�r� l�zas +/- iz�letgyullad�sos t�neteket mutathattak, de kor�bban ak�r teljesen t�netmentesek is lehettek.

 Mit lehet tenni?

1. Kezel�s:

A l�zas �llapot �s az iz�letgyullad�s t�neti kezel�st ig�nyel csup�n, esetleg kezel�s n�lk�l is elm�lik. A veseelv�ltoz�sok jelenlegi ismereteink alapj�n nem gy�gy�that�ak, b�r egyes gy�gyszerek �s speci�lis di�ta az �llatok �let�t jelent�sen meghosszabb�thatj�k. Legfontosabb a korai felismer�s.

 2. Megel�z�s:

A betegs�get els�sorban tudatos �s szigor� teny�szt�si munk�val lehet felsz�molni. Els� l�p�sk�nt �rdemes lenne egy k�rd��vvel felm�rni a visszat�r� l�zas �llapott�l/iz�letgyullad�st�l szenved� �llatok ar�ny�t. Vigy�zat! Ezen �llatok k�z�tt m�s (nem �r�kletes) okok miatt megbetegedett �llatok is lehetnek, illetve a t�neteket nem mutat�k is hordozhatj�k a betegs�get el�id�z� g�nt.( ld. kor�bban). A legfontosabb azonban, hogy minden elpusztult �llat boncol�sra ker�lj�n, vagy ha ezt a tulajdonos nem szeretn� (pl.: temet�si, hamvaszt�si sz�nd�k miatt) akkor a ves�b�l sz�vetmint�t (biopszi�t) vegyen egy biopszia v�tel�ben j�rtas �llatorvos, lehet�leg a hal�l be�llta ut�n min�l hamarabb. A boncol�s vagy a biopt�tum v�tele sor�n fontos, hogy a vizsg�l� �llatorvos tiszt�ban legyen az amiloid�zis lehet�s�g�vel, mely a vese vel�- �s k�reg�llom�ny�ban is jelentkezhet �s csak speci�lis fest�s ut�n, mikroszk�pos vizsg�lattal mutathat� ki. Term�szetesen az �l�, vesebetegs�g t�neteit mutat� vagy t�netmentes �s csup�n a vizeletvizsg�lat alapj�n felfedezett (ld. k�s�bb) �llatokb�l is v�gezhet� biopsziav�tel ultrahangvizsg�lat sor�n. Az olyan �llat, amelynek ves�j�b�l (esetleg m�j�b�l) amiloidot mutattak ki nagy val�sz�n�s�ggel homozig�ta, teh�t mindk�t sz�l�je �s azok lesz�rmazottai hordoz�k.

 3. Sz�r�vizsg�lat

Sajnos az immunrendszer vizsg�lata (pl. interleukin-6 kimutat�s) ma m�g nem lehets�ges Magyarorsz�gon. Ez�rt aj�nlatos a fentieknek megfelel�en minden b�rmely okb�l elpusztult, tov�bb� �l� vesebeteg shar-pei kutya ves�j�ben az amiloid lerak�d�s�nak jeleit keresni.( ez ut�bbit az�rt mivel egy shar-pei kuty�nak is lehet nem �r�kl�d� vesebetegs�ge!).

A l�tsz�lag nem beteg, �l� shar-pei kuty�k:

a.      ha visszat�r� l�zas �llapotot �s/vagy iz�letgyullad�s t�neteit mutatj�k, akkor teljesk�r� �llatorvosi kivizsg�l�snak (fizik�lis, labor- ultrahangvizsg�latok) �rdemes �ket al�vetni �s ha a sz�baj�het� betegs�gek egyike (pl.: Lyme- k�r) sem magyar�zza a t�neteket akkor teny�szt�sre agg�lyosnak tekinteni,

b.     a visszat�r� l�zas/iz�letgyullad�sos �s a teljesen t�netmentes kuty�k eset�ben is vizeletvizsg�lattal lehet a m�g csak lappang�an vesebetegek egy r�sz�t (sajnos csak kis r�sz�t!) megtal�lni.